A hűtéstechnikában hosszú évtizedek óta használunk hűtőközegeket, de az évek során kiderültek a környezetünkre káros hatásaik. Ebből az okból fakadóan, a kémiai összetevőik függvényében, korlátozni kell a felhasználhatóságukat, illetve új, helyettesítő hűtőközegeket kell alkalmazni.
Az első nem mérgező, de igazán hatékony hűtőközeg „freon” néven vált közismertté, azonban nagy mértékben rombolta az ózonréteget a klórtartalma miatt. Az elszivárgott, vagy egyéb úton a légkörbe került hűtőközeg a légkör felső rétegébe érve UV sugárzás hatására elkezdett lebomlani. Így, a kiszabaduló klóratomok reakcióba léptek az ózon molekulákkal, melyeket széthasítottak, ezáltal drasztikusan csökkentették a magas légköri ózon koncentrációját. A freon teljes lebomlási folyamata igen hosszú, így számtalan ózon molekulát bont szét, míg saját maga is lebomlik.
Nemzetközi kutatások és a tudományos nyomás eredményeképpen 1987-ben a Montreali Egyezményben sikerült szabályozni, majd egyre inkább kiszorítani a piacról a CFC hűtőközegeket. Ezután a különböző összetételű hűtőközegek jelölése minden esetben “R” betűvel, vagyis a “refrigerant” (hűtőközeg) szó rövidítésével kezdődött. Az újabb hűtőközeg R22 néven került forgalomba, de kiderült róla, hogy még mindig ózonkárosító hatású. Az R22 hűtőközeg használatát 1997-ben a Kiotói Egyezményben szabályozták.
Az ezt követő hűtőközegek (R134a, R407c, R410a) már nem tartalmaztak klórt, az ózonrétegre nem gyakoroltak romboló hatást, de annál inkább előtérbe került az üvegház effektushoz hozzájáruló káros szerepük, melynek mértékét GWP-vel jelöljük. Az újabb hűtőközegek kifejlesztésénél már a klórmentesség mellett a minél semlegesebb üvegház hatás elérése volt a cél.
2015 óta európai kormányrendelet szabályozza, hogy a hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú berendezésekben, milyen hűtőközeg használható. A rendelettel a környezetre káros, üvegház hatású hűtőközegek visszaszorítása volt a cél.
GWP érték: a global warming potential angol szavakból született, magyarul globális felmelegedési potenciált jelenti. Alapnak a CO2-t választották, ennek az értéke GWP=1. A GWP érték megmutatja, hogy mennyire járul hozzá egy vegyi anyag a globális felmelegedéshez, mennyivel nagyobb a hatása a CO2 molekula üvegház hatásához képest.
ODP érték: Ez az Ózonlebontó képességet jelenti. Alapnak az R11-es hűtőközeget választották ki. Ennek értéke: ODP=1. Fontos, hogy az új hűtőközegek ODP értéke nulla legyen! Jelen esetben az R32-es hűtőközeg ODP értéke 0, azaz nem károsítja az ózonréteget.
A klímákban korábban használt R410a hűtőközeget lassan felváltja az R32-es jelölésű, amelynek az ODP értéke, vagyis az ózon károsító hatása, nulla. A GWP értéke 675-ös, amely elsőre talán magasnak tűnik, de még így is sokkal alacsonyabb a régebbi, R410a hűtőközeg 2088-as GWP értékénél.
R410A és a R32 hűtőközeg főbb értékeiről összefoglaló táblázat:
| R32 hűtőközeg | R410a hűtőközeg | |
| ODP | 0 | 0 |
| GWP | 675 | 2088 |
| Forráspont (°C) | -51,65 | -52,70 |
| Kritikus hőmérséklet (°C) | 78,40 | 72,50 |
Az R32 egy szagtalan, az égést tápláló gáz. Csak közvetlen tűz esetén gyullad meg. Bármennyire is környezetbarátabb a korábban használt hűtőközegeknél, végleges megoldást mégsem kínál a környezetvédelmi problémákra, éppen a 675-ös GWP értéke miatt. Mellette szól viszont, hogy hatékony, olcsó és a korábbi berendezésekkel szinte teljesen kompatibilis.
Manapság az R32 és R1234ZE hűtőközeg közt dúl a harc és sajnos egyik sem tökéletes, mindkettőnek vannak hiányosságai. Az R32 kereskedelmi, gazdasági szempontból jobb. A másik R1234ZE környezetvédelmi szempontból jobb, viszont az előállítási költsége magas, remélhetőleg ez csökkenni fog. Valószínűleg e miatt terjedt el az R32-es hűtőközeg, többnyire a japán és a kínai gyártóknak köszönhetően.
Az kétségtelen, hogy az új, negyedik generációs, nagyon alacsony GWP potenciállal rendelkező hűtőközegek, az R32 és R1234ZE lehetnek a közeljövő hűtőközegei.
Európa mindig is elől járt a környezetvédelemben a világon, ennek megfelelő hatósági szabályozásokkal, ideértve a klímatechnikai gyártóknak kiosztott felhasználási GWP kvótákat a fluorozott szénhidrogénekre (HFC), így próbálva a gyártókat, az alacsonyabb GWP potenciálú hűtőközegek felhasználásának irányába terelni.
És befejezésképpen itt egy részlet a 14/2015. Korm. Rendeletből, amely az 517/2014/EU rendelet adoptációja:
10. Fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött berendezések forgalomba hozatala Magyarország területén
13. § (1) 2017. január 1. napjától Magyarország területén fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezéseket forgalomba hozni az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet:
a) a forgalmazó által forgalomba hozott fluorozott szénhidrogén mennyiség az Európai Bizottság által meghatározott kvótarendszerben a tárgyévre vonatkozóan beszámításra került, b) a forgalmazó az Európai Bizottság által működtetett elektronikus kvóta-nyilvántartásban regisztrálta magát.
b) a forgalmazó az Európai Bizottság által működtetett elektronikus kvóta-nyilvántartásban regisztrálta magát,
c) a forgalmazó az a) és a b) pontra vonatkozóan a gyártó vagy importőr által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal és teljes körű megfelelési dokumentációval rendelkezik,
d) a forgalmazó regisztrált az adatbázisban, jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségének a jelen rendeletben és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak eleget tesz.
(2) A gyártó és az importőr a megfelelőségi nyilatkozatot és a teljes körű megfelelési dokumentációt öt évig köteles megőrizni, és azt ellenőrzés során a Hatóság rendelkezésére bocsátani.
Vélemény, hozzászólás?