A Gree légkondicionálók hazai vezérképviselete Békés vármegye, sőt az egész kelet-magyarországi régió egyetlen olyan cége, mely töretlenül Európa legdinamikusabban növekvő vállalkozásai közé sorolható.
A világ egyik legnagyobb üzleti kiadványaként nyilvántartott magazin, a Financial Times 2024-ben is összeállította kontinensünk leggyorsabban fejlődő TOP1000 társaságainak rangsorát. Az idén 8. alkalommal kiadott klasszifikáció összesen 13 magyarországi céget tart számon Európa elitjében, köztük a szarvasi székhelyű Cool4u-t. A lista 13 magyar résztvevője a nagykereskedelem, kutatás-fejlesztés, gyártás, IT, logisztika és pénzügyi szektorból került ki.
A magyar siker és ami mögötte van
A Gree klímák kizárólagos hazai forgalmazója a tavalyi pozíciójához képest idén a lajstrom egyharmadával lépett előrébb, ez nemzetközi szinten is nagy eredménynek számít. A sikerhez vezető útról, a háttérről, illetve a közeljövő kilátásairól az ügyvezetőt, Szin Bencét kérdeztük. „A megfelelő értékítélet és a szakmai alázat a fő szempontok céljaink meghatározásában és mindennapi munkánkban”. – mondta az ügyvezető, aki azt is elárulta, hogy mennyire fontosnak tartják a cégen belüli egységes szemléletmódot és a szakmai alázatot, melyek fő szempontokként jelennek meg céljaik meghatározásában, illetve a párját ritkító eredményességhez vezető úton és mindennapi munkában.
Az idei FT1000 elismerés újfent rámutatott arra, hogy hazánk első számú klímamárkája mögött hazánk legtőkeerősebb klímaimportőre és egyben Európa egyik leggyorsabban fejlődő cége áll, és ezzel nemcsak a legnépszerűbb, de a legbiztonságosabb választássá is vált a Gree légkondicionáló a vásárlók szemében. Ehhez támogatóan járul hozzá a tény, miszerint a legtőkeerősebb klímapiaci szereplő által kínált 10 év garancia szintén a nagyfokú végfelhasználói biztonság alappillére. „A Cool4u-nál tiszteletben tartjuk a személyiségek sokszínűségét és egyénre szabott motivációt alkalmazunk, hogy összetartó csapatot kovácsoljunk közös célokkal. Hisszük, hogy az akadálymentes információáramlás, a megfelelő kommunikáció és a megbízhatóság a sikeres tevékenységünk kulcstényezői.” – említette alapelveiket Szin Bence.
Szin Bence
Majd hozzátette: – „A fejlesztések folyamatosságának megőrzésével fenntartott lendület és a következetesség az, melyek által nem csak regionálisan, de országosan is kiemelkedő a Cool4u Group teljesítménye. Az elért eredményeink nem csupán egyéni teljesítményekhez köthetők, hanem egy olyan szinergikus csapatmunka gyümölcse, melyhez mindannyian tudásunk legjavát adva járulunk hozzá. Sikereinkért hálásak vagyunk minden csapattársunknak, akikkel együtt dolgozhatunk ezen az úton. Az, hogy csapatunk a régióban is az egyik legösszetartóbb és legmotiváltabb munkatársakból álló közösséggé vált, kivételes eredmény, mely közös erőfeszítéseink és egymás támogatása révén vált lehetővé. Az egymás iránti tisztelet, az ötletek megosztása és az egymás mellett állás mind olyan értékek, amelyek meghatározzák csapatunk munkakultúráját, és amelyek nélkül nem lehetnénk ma azok, akik vagyunk. Büszkék vagyunk kollégáinkra az elkötelezettségükért és a közös sikerért.”
Az európai valóság
Miközben a vállalkozások a világjárvány után igyekeztek visszatérni a Covid19-et megelőző időszakra jellemző növekedéshez, a magas infláció és ráfordítási költségek, illetve az ukrajnai háború által generált energiaválság csak súlyosbította az egyébként sem könnyű piaci helyzetet. Bár sok cég küzdött vagy nem tudott túlélni, a tőkeerős és elszánt hányad felszívta magát és a kihívások dacára virágozni kezdett. A lista földrajzilag legjobban képviselt országai idén ugyanazok, mint tavaly. Olaszország 309 gyorsan növekvő vállalattal őrzi vezető helyét – ez az eredmény megnöveli előnyét legközelebbi versenytársa, Németország 202 cégével szemben. Őket követi az Egyesült Királyság és Franciaország. Hollandia a hatodik helyre kúszott fel, a szomszédos Belgium pedig először került be a TOP10 közé.
Európa legjobbjaira egyetemlegesen érvényes, hogy a nemzetközi elismerés ellenére sem dőlhetnek hátra, és nem engedhetik meg maguknak az önelégültséget. Gazdasági ellenszelekkel, EU-s és állami pályázati támogatások hiányával is meg kell küzdeniük, így például a vizsgált időszakban a régió országai közül az Egyesült Királyság és Németország is közel kerültek a recesszióhoz.
Az FT klasszifikációján az informatikai és szoftvercsoportok kiemelt szerepet kaptak, hiszen ismét ők képviselik a legnagyobb százalékban a szektort a rangsorban 188 nevezéssel, a tavalyi 176-hoz képest. A második helyen az építőipari cégek állnak 94 nevezéssel, mely meghaladja a tavalyi 87-et. Az e-kereskedelmi vállalkozások azonban a harmadik helyre csúsznak vissza, 78 vállalattal a 2022-es 95-höz képest. Ez azt jelzi, hogy a világjárvány miatti zárlatok feloldásával visszatértek a fizikai üzletekbe. Emellett a digitális reklámozásra fordított kiadások éves szinten 30 százalékkal ugrottak meg 2021-ben az IAB Europe iparági szervezete szerint, mely tendenciát jól tükrözi a helyezettek szektorális megoszlása is.
Az energia és a közművek a negyedik legjobb helyen pozícionálnak 69 vállalattal, melyek tavaly még csupán a hatodik helyet foglalták el. A bővülés részben az EU zöld megállapodásának, a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítását célzó finanszírozási programnak köszönhető, továbbá az energiaellátás diverzifikálására tett erőfeszítéseknek tudható be, válaszul az ukrajnai orosz inváziót követő rekordmagas olaj- és gázárakra.
A módszertan
A FT és a német Statista közös rangos listája a résztvevő vállalatok fejlődését, illetve a vállalati vagyon változásait mutatja az aktuális gazdasági környezet tükrében, így azok 2019 és 2022 közötti, 3 éves időszakot felölelő eredményeit vették górcső alá, és a bevétel legmagasabb összetett éves növekedési rátája (CAGR) sorrendjében szerepelnek. Az a vállalkozás válthatott belépőt ebben az évben a FT és a hamburgi piackutató által összeállított előkelő társaságba, amely legalább 36,3 százalékos átlagos növekedési ütemet produkált.
CAGR számítása
A vállalati növekedési ráták számítása a vállalatok által az adott nemzeti pénznemben benyújtott bevételi adatokon alapult. A jobb összehasonlíthatóság érdekében a bevételi adatokat euróra váltották át. Erre a célra a társaság által megjelölt pénzügyi év átlagárfolyamát használták.
A felvétel kritériumai
– 2019-ben legalább 100 000 eurós bevétel;
– 2022-ben legalább 1,5 millió eurós bevétel;
– Független társaság (nem leányvállalat vagy fióktelep);
– 2019 és 2022 között elsősorban organikus (azaz „belső” ösztönzésű) bevételnövekedés;
– Ha tőzsdén jegyzik, akkor a részvény árfolyama 2022 óta nem esett 50 százalékot vagy többet.
Egy külön jelentésben is feltárják a Financial Times rangos listáján kialakult rangsor azon tényezőit és az okokat, melyek miatt egyes vállalatok idén előrébb vagy hátrébb soroltak.
