Tévhitek, amelyeken elcsúszhat egy hőszivattyús beruházás
Nem kizárólag új építésű, padlófűtéses házakban lehet jó választás a hőszivattyú. Egy korszerűsített régebbi családi ház, megfelelő feltételek mellett akár radiátoros fűtéssel is alkalmas lehet rá. A döntő kérdés az épület hőigénye, a szükséges vízhőmérséklet, a hőleadók és az elektromos hálózat állapota. A túl nagy berendezés ráadásul ugyanúgy problémát okozhat, mint a túl kicsi.
A hőszivattyú-vásárlás egyik leggyakoribb hibája, hogy a tulajdonos túl korán kezd konkrét készüléket keresni. Előbb azt kellene meghatározni, mennyi hőt veszít az épület a leghidegebb időben, és milyen vízhőmérséklettel lehet ezt pótolni.
Egy új, jól szigetelt, padló- vagy más felületfűtéssel ellátott ház kedvező környezetet teremt a technológiának, de egy régebbi ingatlan kora önmagában nem kizáró ok.
„Meglévő háznál nem az épület kora dönti el, hogy alkalmas-e hőszivattyúra. Egy megfelelően korszerűsített régebbi ház is jó jelölt lehet. Ha viszont nagy a hőveszteség, gyenge a szigetelés, rosszak a nyílászárók, és a fűtési rendszer tartósan magas vízhőmérsékletet igényel, akkor először magával az épülettel érdemes foglalkozni” – mondta Gyekiczki Pál, a Gree hőszivattyúk műszaki szakértője.
A radiátor sem kizáró ok
Szintén elterjedt elképzelés, hogy hőszivattyú kizárólag padlófűtéssel működhet gazdaságosan. A felületfűtés valóban kedvező, mert alacsonyabb vízhőmérséklettel képes kifűteni a helyiségeket, de radiátoros rendszer esetén sem kell automatikusan lemondani a váltásról.
Ha egy régebbi házat időközben leszigeteltek vagy kicserélték a nyílászárókat, kisebb lehet a hőigénye, mint amikor a radiátorokat eredetileg méretezték. Emiatt azok akár alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel is megfelelő teljesítményt adhatnak.
„Radiátoros háznál meg kell nézni, hogy a meglévő hőleadók alacsonyabb vízhőmérséklet mellett is le tudják-e adni az adott helyiséghez szükséges teljesítményt. Ehhez érdemes helyiségenként meghatározni a hőigényt és ellenőrizni a radiátorok teljesítményét. A padlófűtés nagyon jól illeszkedik a hőszivattyúhoz, de nem ez az egyetlen megoldás, ahogyan működhet” – magyarázta Gyekiczki Pál.
A korszerű levegő–víz hőszivattyúk műszaki lehetőségei is bővültek. A Gree Versati V monoblokk rendszer például R290, azaz propán hűtőközeget használ, fűtési üzemben mínusz 25 Celsius-fokos külső hőmérsékletig működtethető, bizonyos üzemi körülmények között pedig akár 80 Celsius-fokos kilépő vízhőmérsékletre is képes. Ez mivel a műszaki maximum, amit elérhet, így a hőszivattyúk hatékonyságának általában az alacsonyabb előremenő hőmérséklet kedvez.
A nagyobb hőszivattyú sem feltétlenül jobb
A „biztonság kedvéért” túlméretezett berendezés szintén rossz döntés lehet. Ha a hőszivattyú teljesítménye jelentősen meghaladja az épület igényét, enyhébb időben gyakrabban ki- és bekapcsolhat. A túl kicsi készülék ezzel szemben a leghidegebb napokon lehet kevés.
Ezért a választás alapja a hőveszteség-számítás. Ehhez kell igazítani a hőszivattyú teljesítményét, valamint a hőleadókat, a hidraulikai rendszert és a szabályozást.
„Az egyik leggyakoribb tévedés, hogy egyszerűen kivesszük a kazánt, és a helyére beteszünk egy hőszivattyút. Az épületet, a hőleadókat, a hidraulikai rendszert, a szabályozást és az elektromos hálózatot együtt kell ilyenkor megvizsgálni. Egy jó berendezésből sem lesz jó rendszer, ha ezek nincsenek megfelelően egymáshoz méretezve” – mondta a szakértő.
A magas COP még nem jelent alacsony fűtésszámlát
A készülékek adatlapján szereplő COP-érték ugyancsak félrevezető lehet, ha önmagában nézzük. Ez egy meghatározott külső hőmérsékleten és vízhőmérsékleten mért pillanatnyi hatékonysági mutató.
A teljes fűtési szezon költségét többek között az időjárás, az előremenő víz hőmérséklete, a kívánt szobahőmérséklet, a használati melegvíz-igény és a szabályozás is befolyásolja. Emiatt ugyanaz a készülék két különböző házban egészen más fogyasztást produkálhat.
A gazdaságosságot Magyarországon a H tarifa is javíthatja: ez október 15. és április 15. között vehető igénybe az arra jogosult berendezésekkel. A pontos jogosultságot azonban mindig az adott készüléktípus és a hálózati elosztó aktuális feltételei alapján kell ellenőrizni.
A villamos hálózatot is fel kell mérni
A beruházás előtt azt is tisztázni kell, hogy az ingatlan elektromos hálózata elbírja-e a tervezett rendszert. A hőszivattyú mellett számítanak az egyéb nagyfogyasztók, például az indukciós főzőlap vagy az elektromosautó-töltő is, így egyes ingatlanoknál teljesítménybővítésre lehet szükség.
A monoblokk rendszereknél – ilyen a Versati V is – a hűtőkör a kültéri egységen belül marad, az épület felé pedig fűtési víz kering. Ezáltal hűtőköri telepítésre nincs szükség, ugyanakkor a kültéri vízkör fagyvédelméről is gondoskodni kell. A split rendszereknél a kültéri és beltéri egységet hűtőközegcsövek kötik össze, ezért a két megoldás közül mindig az adott épülethez viszonyítva kell választani.
A korszerű rendszerek megfelelő kialakítással a fűtés mellett használati melegvíz előállítására és nyári hűtésre is alkalmasak lehetnek.
Gyekiczki Pál szerint a teendők sorrendje egyszerű: először az épület hőigényét kell meghatározni, utána a meglévő fűtési rendszer és az elektromos hálózat állapotát kell felmérni, és csak ezek ismeretében érdemes konkrét hőszivattyút választani és komplett rendszerre ajánlatot kérni.